Kókuszlikőr, fehércsoki likőr

Hát szóval csodálatosan nyolcvanas évek hangulatú dolgok ezek, karácsonykor házi likőröket kotyvasztani, majd a megfelelő pillanatban előkapni a kredencből, és azzal kínálni a vendégeket. A vendég pedig kicsit bizalmatlanul, de udvariasan felhörpinti, majd felnyílik a szeme, hogy nézd már, ez finom. És amúgy kiváló minőségű, természetesen. A következő vendégnek pedig már nem jut, de kit érdekel, mert a zsebünkben a recept.

Az alap egy fél literes Kalinka vodka volt, amit egyébként semmilyen körülmények között nem innánk meg. Nem azért, mert rossz, vagy ilyesmi, mert színtiszta gabonapárlat, hanem mert nem finom.

Fehércsoki likőr

20 deka fehér csokit
4 dl tejszínben
gőz fölött felolvasztunk. Teszünk bele
fél rúd vaníliát (félbe vágjuk, kikaparjuk a belét, utána vágjuk a hüvelyt is)
majd kihűtjük, és amikor ez sikerült, felöntjük
3 dl vodkával.
Üvegbe szűrjük, kész.

Kókuszlikőr

Ez mondjuk már nem olyan egyszerű, bár akinek egyébként nem hobbija a kulináris önsorsrontás, nyilván megcsinálhatja konzerv kókusztejből is. Mi nem.

1 kókuszdiót felnyit az urunk szakszerűen. A levét kicsorgatjuk, a húsát kifejtjük és apróra vágjuk.
Ezt jól megfőzzük
2 dl víz, 2 dl tej és a kókusztej keverékében, közben beletesszük
a vaníliarudunk másik felét.
Gyenge tűzön főzögetjük vagy egy órán át, de tovább is lehet. A végén beleteszünk
2 evőkanál cukrot, szerintem ez pont elég is lesz, nem akarjuk, hogy összeragadjon tőle a szánk. Amikor kissé kihűlt, beleöntjük a maradék vodkánkat, és csatos üvegbe szűrjük, mert ennek még 10 napig érnie kell a hűtőben.

Aztán megisszuk mind.

Tökös-mákos pite

Gyors nyári másodikféle, ma például játszótér után, fél 12-kor láttam neki, a levessel párhuzamosan, és harangszóra az asztalon volt az étel. Ami mondjuk nem követelmény, de szeretjük.

Kell hozzá
30 dkg liszt,
5 dkg cukor
kis só
1 cs. vaníliás cukor
ezt összekeverjük, majd elmorzsoljuk
10 dkg vajjal.
Hozzáöntünk 1 felvert tojást, mínusz egy kicsi, amivel majd a tetejét megkenjük, és
annyi tejfölt, amitől összeáll a tészta. Összeállítjuk, betesszük a hűtőbe. Addig feltesszük a levest és elkészítjük a tölteléket. Szedünk a kertben egy közepes
cukkinit, meghámozzuk, lereszeljük, teszünk hozzá
darált mákot
némi mézet
és 1 evőkanál xilitet, ha a Pé kérdezi, természetesen cukor volt az. Összekeverjük.

Elfelezzük a tésztát. Az egyik felét belenyomkodjuk egy tortaforma aljába, hát én azt nem tudom, hogy nekem mekkora van, az az ikeás, na. Alávajazni nem kell, linzertésztánk van. A tésztára rátesszük a tölteléket. A tészta másik felét kinyújtjuk szépen kör alakúra szilikonos sütőpapíron, nehogy már mosogatni kelljen a deszkát, és ráhelyezzük a pitére. Nem a deszkát, hanem a kinyújtott tésztát. Lekenem a megspórolt tojással, megszurkálom, beküldöm a sütőbe, 180 fokon, légkeveréssel kb.15 perc.
Amíg a kölkeket asztalhoz könyörgöm, meg is sül, amíg beléjük diktálom a levest, ki is hűl a sütink, ami egyben remek motivációs, avagy fenyegető eszköz (ui. ha nincs leves, nincs süti se, úgy finnyázz!)
A tetejére mehet porcukor, de én azt nem szeretem.

Morzsasüti egészségmániásoknak

Mondjuk mostanában tényleg nem sütök-főzök semmi újat, jaj a családomnak, kialakult az a 15-20 kaja, amin fel fognak nőni, de most már mindegy.
Megcsináltam a morzsasüti egészséges verzióját, de tényleg.
15 deka teljes kiőrlésű bio rozsliszt
15 deka müzli (rendes, nem a puffasztott norbi), minél több mag meg mazsola van benne, annál jobb
10 deka vaj
10 deka finomítatlan barna nádcukor.
Az eljárás ugyanaz, mint a fehér verziónál, a fentieket összemorzsoljuk, majd ráöntjük a megegyező mennyiségű gyümölccsel kibélelt tepsibe, megsütjük.
Az eredmény meg tulajdonképpen rendes, tartalmas, édes kaja lesz, mondjuk uzsonnára tök oké.
Amúgy nem lettem ilyen egészségmániás, csak pont voltak itthon ezek az alapanyagok, fehér cukor viszont nem, mert a nagy szamóca befőzésben feléltük, úgyhogy gondoltam, ha már barna cukor, akkor ráteszek egy lapáttal.

Etának: Morzsasüti

30 deka liszt és müzli keveréke,
10 deka cukor
10 deka vaj vagy margarin.
(opcionálisan vaníliás cukor és só)

A hozzávalókat összemorzsoljuk, majd amikor nekilátunk ebédnél a leves elfogyasztásának, akkor kivesszük a mélyhűtőből a fagyasztott szamócánkat, bogyós gyümölcs keverékünket, vagy ami éppen van benne, és beleszórjuk egy kivajazott tepsibe, kb. ugyanannyit, mint a morzsa tömege. Aztán rászórjuk a gyümölcsre a morzsát és beküldjük a sütőbe olyan fél órára, 180 fokra. Akkor jó, amikor a gyümölcs leve felrotyog, a morzsa pedig pirulni kezd. Szóval mire komótosan elfogyasztottuk a levest és a másodikat.

A szimpla adag szerintem elég kevés, tudom, az is egy kiló süti lesz, de akkor is kevés. Legalább másfélszeres adag kell. Azt is megettük ketten, 24 óra alatt, pedig végig önmérsékletet tanúsítottunk, ugyebár :D.

Lekváros puliszka

Már megin' igazam volt, ismét bebizonyosodott ugyanis, hogy tök fölösleges a világ kajacsodáit a gyerekeim elé hordani, meg fél napokat a konyhában tölteni az ügy érdekében, mert pont olyan jól elvannak a legegyszerűbbekkel is, sőt, azokat még meg is eszik, magic.
Az történt, hogy végtelen lustaságomban elhavazottságomban lusta voltam krumplit pucolni a pörkölt alá, helyette inkább puliszkát főztem, amit sznobishék polentának mondanak, de attól még puliszka az, nekem elhihetitek.
Egy bögre kukoricadara, két bögre forró víz, némi só, habverővel csomómentesre egyengetni, főzni öt percig, és helló.
Amúgy tényleg nagyon finom volt a pöri alá, csak egy kicsit soknak bizonyult. Ma meg már ebéd után beígértem desszertnek a "valami csokit", lásd ugyanennek a bejegyzésnek az első mondata, csakhogy megláttam a kislábosba szorult tegnapi puliszkát, hopp, menümódosítás, lekváros puliszka lesz a desszert.
Kiborítottam egy tányérra a kislábosból, betoltam a mikróba egy percre, majd szépen felszeleteltem, amitől olyan lett, mint egy torta, de leginkább mint egy szép, sárga, kerek sajt. Lelki okok miatt szórtam rá vaníliás porcukrot (mindig, amikor vanília kell valamibe, a kikapart hüvelyt belehelyezem a porcukor tartóba, kiválóan elvégzi a feladatát), és kanalaztam rá a Nagymama szamócalekvárjából.
És további lelki okok miatt, mintegy meggyőzésül még szórtam rá porcukrot, mert magam sem gondoltam volna, hogy Ákos a rendes ebéd után hipp-hopp eltüntet egy szeletet. Aztán kér még egyet, meg még egyet, meg még egyet, végül összesen öt szelet puliszkát pakolt a szájába szépen, akkurátusan, szabályosan, villával. Mi meg csak néztünk elképedve.
Szóval a szamócalekváros puliszkát ezennel felvesszük a családi recepttárba.
Borcsi is evett egy szeletet.

Mini hot dog muffin

Igen, party kaja, és hülyebiztos. Az volt a terv, hogy a gyerekek megőrülnek érte, mert milyen jópofa már, ahogy a mini muffinból áll kifelé a virsli, de nem, hanem a felnőttek imádták, mert a felnőttek bulin is szeretik a rendesnek tűnő kaját. Mustárral. Mondjuk a Pé szerint úgy néz ki, mint egy giga mellbimbó nekem meg pont egy péniszre hasonlított a virsli benne, mindegy. 

Nos, hát ezzel a felvezetővel biztos mindenkinek kedve támad ilyet sütni, és nagyon helyesen, mert ez a kaja tényleg főnyeremény, hála érte Erikának, aki felhívta rá a figyelmemet, illetve Kifli és levendulának, akinél a receptet találta. 

Úgy kell csinálni, mint általában a muffint, két perc alatt összekeverjük a hozzávalókat és belekanalazzuk a masszát a muffin formába. És a végén mindegyikbe beleszúrunk egy félbe vágott koktélvirslit. Sütő, 170 fokon légkeveréssel olyan 15 perc, de én az ilyesmit sose mérem, látszik az, ha készen van. 

Hozzávalók, amiket össze kell keverni:

25 dkg liszt (nekem került bele egy kis bio rozsliszt is, mert az a zacskó volt kinyitva, de ez tökmindegy).

1 cs sütőpor

1 mokkáskanál só

némi feketebors

2 tojás

1 dl olaj

2 dl tejföl (tudom, tudom, tejszínt ír az eredeti recept, de én nem tejszínezek, ha nem muszáj)

és ennyi.

Beszúrásnak meg koktélvirsli, szintén az Aldiból, de ezt nem keverjük a tésztába, hanem megtöltött forma közepébe bökjük, méghozzá felet. 

Na most a tejföl miatt kissé sűrűbb lett az állaga a kívánatosnál, ami azt jelenti, hogy beleragadt a habverőbe, úgyhogy kicsit betartottam a tálat a csap alá, hogy fellazítsam. Mármint a tésztát, nem a tálat, és akkor keverhető lett. Nokedlitészta minőséget kell kapni.

Nekem ugyebár szilikonos mini muffin formám van, (direkt ehhez a projekthez vettem), amiből kenés nélkül is kicsusszan a süti, hát nem egy rossz választás. Ezeket tepsibe kell állítani egymásról tisztes távolságra, nehogy a muffin top összeérjen végül, bekanalazzuk a masszát, majd belebökjük a félbe vágott koktélvirslit mindegyikbe.

Állítólag ez a tészta 24 mini muffinhoz elég, ezért vissza is ettük reggelire a koktélvirsli mennyiséget erre a szintre, amit jól megszívtam, mert lett belőle vagy 36, úgyhogy a süti vége ott árválkodott virsli nélkül, de nem baj, mert lehet bele biztos trappista sajt csíkot is tűzni, csak nekem az meg kockára volt fagyva. De szerintem működőképes a koncepció mondjuk vegáknak, meg tojás nélkül is esetleg. Majd kipróbálom és szólok. Kicsi a kockázat, az anyagköltség virsli (sajt) nélkül szerintem 2 forint 50 fillérre jön ki, legfeljebb megeszi a szomszéd kutyája a Bekecs.

Na most a fotóval úgy állunk, hogy elfelejtettem direktbe fotózni, de találtam egy képet, amin ott van az asztalon a Nagymama karja meg a Borcsi szép új kékfestő ruhája között, és kivágtam. Előtte meg a parmezános pogácsa. Jobbra a Wasa kenyeret nem én sütöttem, azt a boltban vettem a guacamole alá (balra), amit viszont én csináltam (avokádó, citromlé, só, fokhagyma, meg valaki tesz bele koriandert is, de én nem, mert az  szerintem hónaljszagú). Szerencsére más nem látszik a képen, mert receptezhetnék itt estig. 

Szilvalekváros-mogyorós muffin sok jó linkkel

Ez a süti Zenóbia diós kockájának a remake-je, amit úgy kellett megcsinálni, hogy bírja a szobahőmérsékletet, és ne kapjon tőle cifrafosást a második szünetig a teljes első á osztály. Mivelhogy ez a süti Borcsi szülinapjára készült az iskolába. Úgyhogy a mascarponés krém kilőve, de nem baj, mert még van a finom ánizsos-kardamomos szilvalekvárból, amit én főztem a nyáron, majd azzal megkenem. De hát az milyen uncsi már, a lekváros süti, meg különben is éppen vettem mini muffin kapedliket, mert a bulira meg ilyen hot dog muffinokat fogok csinálni Erika javaslatára, naszóval azokat meg muszáj volt kipróbálni, mondtam én, hogy a scrapbook a nullkalóriás sütisütés, és fordítva. Mármint a sütisütés az a hizlaló scrapbook, de csak ha megeszem, ami készül, amúgy nem. És én nem. De a gyerekek igen, és azt mondták, finom lett.

Szóval a süti az úgy készül, hogy kell hozzá 

4 tojás fehérje (a sárgájából majd biztos sütök kalácsot)

20 dkg porcukor, de jó lesz a kristály is, mert az volt otthon

20 deka darált mogyoró, a csonthéjas fajta, nem a csoffadt amerikai, de lehet dió is meg bármi

1 csomag sütőpor

185 g liszt

kicsi só

6 evőkanál tej

meg 20 deka olaj, mert nem volt otthon se vaj, se margarin, a muffinnak meg úgyis mindegy. 

Először fel kell verni a tojásfehérjéket a sóval félig, aztán bele kell borítani a cukrot, és úgy fel kell verni teljesen. Nálunk ez hagyományosan Ákos feladata. Aztán bele kell önteni a többit, és össze kell keverni kézi habverővel, az olyan 20 másodpercet vesz igénybe. Garantáltan hülyebiztos süti, nincs mit elrontani rajta.  

Aztán beletettem egy tepsibe a kicsi szilikon muffin kapedliket, és félig kanalaztam beléjük a masszából. Aztán mindegyik masszára kanalaztam egy pici szilvalekvárt. Aztán befedtem további sütimasszával. Végül a tetejükre szórtam színes cukrot, mert mégiscsak elsősöknek megy az iskolába a süti. 

Aztán betoltam a sütőbe, 180 fokon légkeverés mellett elég gyorsan megvolt, úgy tíz perc alatt. 

Jó hír, hogy a szilikonos muffinformából olajozás nélkül is kicsúsztak a sütik. Rossz hír viszont, hogy nem tudom, milyen lett, mert ugye fogyókúrázok éppen, de a gyerekek megették a felét, úgyhogy biztos finom. 

Mondjuk így a muffinformával szarakodással meg a lekvárral töltéssel már nem volt olyan villámgyorsan elkészíthető süti, mint képzeltem, de a kanalazgatás végére olyan álmodó Buddha lelkiállapotba kerültem, hogy semmivel sem lehetett kihozni a sodromból, pedig próbálták többen is.